A magyar gazdaság már alig képes a növekedésre. A kormánynak javítania kellene a kiszámíthatóságon, és a szabályozási környezetnek legalább valamennyire stabilnak kellene lennie – mondta Simor András Egerben. A jegybankelnök szerint a monetáris tanácsnak is kiszámíthatónak kellene lennie.
A kormány ma átvette a jegybank feletti irányítást, mégpedig azért, hogy a gazdaságpolitikai kudarcok után megkísérelje a monetáris élénkítést. Ezzel ismét a legrosszabb mix jön össze: egymásnak ellentmondó monetáris és fiskális politika, inflációval, a szegények adójával súlyosbítva.
A monetáris tanács ismét kamatot vágott, és ezzel már alig leplezetten lemondott törvényben megszabott feladatának teljesítéséről, az infláció letöréséről.
Mély recesszióban van a magyar gazdaság, és nem látszik, mikor jöhet a fordulat. A piacok egyelőre szárnyalnak, de ez inkább a pénznyomtatásnak köszönhető, és a háttérben az erőteljes lassulás jelei látszanak.
A monetáris tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi, augusztus 28-i kamatdöntő ülésen – derül ki az ülés szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből.
Az alapkamatcsökkentés után a bankok azonnal mérsékelték a betéti kamatokat, az akciós ajánlatokon viszont nem változtattak. Összességében azonban a hazai betéti kamatok még mindig meghaladják a nyugat- és közép-kelet-európai országokét.
Nem repesnek az örömtől elemzők a monetáris tanács meglepetésszerű kamatcsökkentése után. A vágást a monetáris tanács kormány által delegált külső tagjainak tulajdonítják, akik egyes vélekedések szerint politikai elvárásnak felelnek meg.
Némiképp meglepő, de azért nagyon mégsem a jegybank kamatdöntése - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő legfrissebb blogbejegyzésében. A szakértő szerint Simor András MNB-elnök kelletlenül védte az alapkamat csökkentését, mivel ő azt valószínűleg nem szavazta meg.
Győztek a galambok a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsában, a tanácstagok a recesszióba süllyedő magyar gazdaság segítségére siettek a kamatcsökkentéssel - írja az Equilor legfrissebb elemzésében. Az inflációs cél viszont így háttérbe került. Az elemzők év végére akár 6,25 százalékos alapkamatot is elképzelhetőnek tartanak.
Az elemzők többsége nem számított a keddi kamatvágásra, noha már voltak ennek előjelei. A korábbi nyilatkozatok arra utalnak, hogy a monetáris tanács külső tagjai szavazták le a jegybank vezetőit. Erre utalnak Simor András jegybankelnök szavai is, aki a döntést követően elmondta, a csökkentés szoros többséggel kapott támogatást.
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az elemzők többsége szerint a testület nem változtat a jegybanki alapkamat 7,00 százalékos szintjén, de néhány szakértő már nem tartja kizártnak a kamatcsökkentést.
Azért került veszélybe Magyarország, mert sikerült egyszerre elijeszteni a portfoliótőke és a reálgazdaság szereplőit, plusz megborítani az egyensúlyt is, és az elmúlt két év sikertelen gazdaságpolitikát hozott, mely felvetette a finanszírozás rémét is - írja Zsiday Viktor alapkezelő legfrissebb blogbejegyzésében. Magyarország szerencsére komoly devizatartalékokkal rendelkezik, és idén teljesen ortodox megszorításokkal kiegyensúlyozta költségvetését.
